Az Anna Karina-hét alapötlete akkor jutott eszembe, amikor a kezembe került a 2011-es filmelmélet szakdolgozatom. Egyszerűen rajongtam Jean-Luc Godard filmjeiért és az Anna Karina-jelenségért. Ez az érzés mit sem változott azóta.

Fotó: Zergi Bori

Ha nem ismeritek Anna Karina színésznőt, akkor ajánlom a hétfői posztomat, ami csak róla szól. 🙂

Most viszont kicsit visszautazunk az időben és felelevenítem az egyetemen készített diplomamunkám néhány gondolatát.

A dolgozatomban Godard munkásságát és a francia új hullám jellegzetességeit is bemutattam, de részletesebben négy filmet vizsgáltam. Kifejezetten a női karakterekre koncentráltam, hogy hogyan vannak ábrázolva a francia nők a filmvásznon és ez mennyire találkozik az akkori francia valósággal.

Az egyik film a Bolond Pierrot volt, amiben Jean-Paul Belmondo mellett Anna Karina játszotta a főszerepet.

Következzen néhány saját idézet. 🙂 Ha még nem láttátok a filmet, ne aggódjatok, nem fogom elárulni a történet végkifejletét.

A Bolond Pierrot című film egykori előzetese

„A mű alapjául Lionel White regénye szolgál, melyben Ferdinand beleszeret Marianne-ba.  A lánynál tölti az éjszakát, majd egy holttestet talál a lakásban. A lány azt állítja, hogy a férfi meg akarta ölni Ferdinand-t. A gyilkosság miatt menekülni kényszerülnek.”

A történet és a két főszereplő közötti kapcsolat a filmben is hasonlóan van ábrázolva, mint az említett regényben. A szereplők nem a hagyományos életet választják együtt. Sok váratlan és meglepő fordulat történik velük a közös utazásuk során.

„A külvilág elvárásaival abszolút szembehelyezkednek, gyilkolnak, lopnak, hazudnak, mégsem lehet őket határozottan elítélni.”

Habár folyamatosan törvényt szegnek, a társadalmi normáktól eltérően élnek, mégis képes vagy empatizálni velük. A szabadságot keresik.

„A film egészében rengeteg irodalmi, filmes, művészettörténeti utalás található, melyek többletjelentéssel bírnak.”

Godard zsenialitása abban (is) rejlik, hogy minden egyes képsorban van egy-egy rejtett gondolat, ami reflektál egy aktuális társadalmi jelenségre, egy művészre, akit példaképként tisztel vagy éppen visszautal egy korábbi saját alkotására. Pontosan ezek miatt a részletek miatt újra és újra érdemes megnézni a Bolond Pierrot is.

Részlet a Bolond Pierrot című filmből

Az írásomban egy hosszabb részt szenteltem az elemzett filmek női főhőseinek. Az Anna által megformált Marianne egy rendkívül összetett karakter.

“Marianne személyisége rejt magában valami titkot, s bár legtöbbször kifejezi azt, hogy az adott pillanatban mit érez, mégis pillantása, gesztusai arra engednek következtetni, hogy valamit rejteget Ferdinand és előttünk, nézők előtt.”

Anna finom és aprólékosan kidolgozott színészi játéka tökéletesen ráerősít erre a hatásra. Személyesen nekem azok a jelenetek a kedvenceim, amikor a színésznő lassan a kamerába néz, majd lesüti tekintetét és visszanéz a kamerába vagy elismétli, amit mondott. Finoman érzékelteti, hogy valamilyen cinkosságra invitál minket vagy valamire figyelnünk kell, mert fontos dolog hangzott el éppen.

“Olyan, mint a hollywoodi filmek” – mondja róla Ferdinand. A nő néhol kiszámíthatatlan, kacér, az izgalmat keresi, máskor negatív, lemondó.”

“Marianne Renoir neve is utalás. Marianne a sokszor ábrázolt francia női alak, aki a szabadságot testesíti meg. Renoir utalhat az impresszionista festőre is, de sokkal inkább Jean Renoir filmrendezőre, akiről tudvalevő, hogy Godard egyik nagyra becsült példaképe.”

“Marianne képviseli azt a nőtípust, amelyik nem a “tipikus” francia lány, hanem éppen ő az, aki a sztereotípiákat megcáfolja.”

Semmilyen tekintetben nem tekinthető átlagosnak a főhősnő, de pont ezért annyira izgalmas.

“Sajnálkozik, hogy az élet nem olyan, mint a regényekben, de ő akkor is egy romantikus regényhős helyébe képzeli magát.”

–

Remélem sikerült meghoznom a kedveteket ehhez a filmhez. A budapesti művész mozikban időről-időre találkozhattok egy-egy francia új hullámos alkotással, szóval legyetek résen!

Az idézetek forrása a szakdolgozatom, amit 2011-ben készítettem a Károli Gáspár Református Egyetemen. A címe a Nőiség, női karakterek Jean-Luc Godard filmjeiben.

A borítófotót Zergi Bori készítette, a styling Szalai Lilian munkája.